Az egyiptomi piramisok közül a legnagyobb Kheopsz fáraóé. Eredeti magassága 146 m, alapéle 230 m hosszú. Belsejében alakították ki a fáraó sírkamráját. Az odavezető folyosó bejárata 18 m-re volt a föld felett, és hogy ne lehessen megtalálni, befalazták. Az igazán csodálatos az, hogyan tudták a piramist megépíteni. Hiszen csak kezdetleges eszközök álltak a rendelkezésükre: kőkalapácsok, rézvésők, egyszerű emelők. A hatalmas kőtömböket a Níluson szállították. Tíz év alatt építették meg a Nílustól a piramisig vezető utat, amelyen görgőkön szállították a köveket. A kőtömböket vizes homokkal csiszolták össze. Az illesztés olyan pontos volt, hogy a kövek közé se egy tűt, se egy hajszálat nem lehet becsúsztatni! Az itt dolgozó munkások számát százezerre becsülik. A munka a Nílus áradása idején folyt (ez évente három hónap), hiszen a földeken ekkor nem dolgozhattak.
Babilon falai kb. 67,5 km hosszan vették körül a várost. A fal mintegy 10 m széles volt, rajta két négyfogatú kocsi könnyedén elhaladhatott egymás mellett. A magassága elérte a 23 m-t. 100 érckapun lehetett átjutni rajta. Az egész építmény vályogtéglákból készült.
Az alexandriai világítótorony az egyiptomi város kikötőjének bejárata előtt, Pharosz (fárosz) szigetén állt. A 120 vagy 180 méter magas építményt márványból emelték. A rómaiak alakították át úgy, hogy a folyamatosan táplált tűzzel éjjel is mutatta az utat a hajósoknak. Földrengés döntötte romba.
Az olümpiai Zeusz-szobrot Pheidiász alkotta. 12 m magas volt, arannyal és elefántcsonttal borították. Egyes feltételezések szerint a trónján ülő Zeusz bal kezében jogart tartott, amelyen sas ült, jobb kezében pedig a győzelem istennőjének szobrát. A Zeusz-szobor előtt tettek esküt az olimpia versenyzői és bírói.
|
|
|
Az alexandriai világítótorony
|
|
|
|
Az epheszoszi Artemisz-templom
|
A rodoszi Kolosszus a napisten hatalmas bronzszobra volt. A sziget lakói hálából emelték az istennek, mert kiálltak egy ellenséges ostromot. 12 évig készült, mintegy 13 tonna bronzot és 7,5 tonna vasat használtak fel a megalkotásához. Földrengés döntötte le. Több száz évig feküdt romjaiban, míg egy arab hadvezér el nem adta kereskedőknek. Nem igaz az a későbbi állítás, hogy a kikötő bejáratánál állt szétvetett lábakkal, amely alatt a hajók elhaladtak.
Az epheszoszi Artemisz-templom a görögök legnagyobb temploma volt. Artemisz a vadászat istennője, Apollón testvére. A templom 127 oszlopát márványból faragták. Több mint 200 évig épült, s egy tűzvészben pusztult el egyetlen éjszaka alatt.
A halikarnasszoszi Mauzóleum Kis-Ázsiában épült Mauszólosz királynak és feleségének. Az 50 m magas síremlék lépcsős talapzaton állt.
Szemiramisz függőkertje szintén Babilon nevezetessége volt. Az utókor tévesen kapcsolta Szemiramisz nevéhez. Valójában egy babiloni király építtette méd
* származású feleségének, aki a síkságról visszavágyott hegyvidéki hazájába. A több szintből álló, teraszosan kiképzett kertet kőoszlopok tartották, amelyekre pálmafagerendákat fektettek. Erre termőföldet hordtak, s a kertet állandóan öntözték.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó